Talán többek által ismert hír, hogy Szlovéniában az ottani legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú szerződést, azonban ilyen döntés Magyarországon sajnos egyelőre nem várható. Pár mondatban azért felvázolnám a jelenlegi lehetőségeket.
Mivel 2008-tól drasztikusan emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, egyre több adósnak okozott gondot a hiteltörlesztés. Elkezdődtek a „devizaperek”, melyek eleinte sikeresek voltak az adósok szempontjából, aztán 2014-15-ben jöttek a jogszabályi változások. Ilyen volt pl. a 2014. évi XXXVIII. törvény, melynek 3. § (1) bekezdése törli az ún. árfolyamrés kockázatát. Ugyanezen § (2) bekezdése pedig kötelezi a bankokat, hogy a pénznemek közötti váltásoknál az MNB hivatalos árfolyamát alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy ezek – a devizahitelesek „mentését” célzó – változások sokaknak nem biztosított jelentős javulást, így jelenleg is folytatódnak a devizaperek.
Az adósok a következő indokokkal fordultak Magyarországon a bíróságokhoz: egyoldalú szerződésmódosítás, THM változás, nem megfelelő felvilágosítás a hitelfelvételt megelőzően (árfolyamkockázat), valamint az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) nem ismerése, melyre azonban a bankok előszeretettel hivatkoznak.
Az adósok érvei között jelentős súllyal bír, hogy a devizakockázat átruházása a bankok felől a fogyasztókra tisztességtelen, azok megfogalmazása nem világos.
Mivel a devizahitelek felvételére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.) hatálya alatt került sor – mely 2014. március 15-ig volt hatályos, tehát az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a régi Ptk. vonatkozik –, a 200. § (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”
Indok lehet még a devizaper elindítására a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, melynek 213. §‑a szerint: „(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
- a) a szerződés tárgyát,
[…]
- e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat”
A bíróságok több esetben hoztak az adósra nézve kedvező döntést, mint pl. a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyó 1.G.40.506/2016 számon folyó ügyben. Bizakodásra adhat okot a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.196/2017/5. számon hozott jogerős ítélete is.
Félreértés ne essék: senkit nem szeretnék pereskedésre biztatni, csak tájékoztatást nyújtani, hogy van lehetőség – és némi remény is –, hogy szabaduljon az adós az adósságának egy részétől.