Svájci útlevelet akarsz?

Ezekben a kantonokban nincs szerencséd

Az, hogy valaki megkapja-e a svájci útlevelet, illetve, hogy ez mennyi ideig tart, leginkább attól függ, hogy melyik kantonban lakik.

Funda Yilmaz 25 éves török nô és svájci útlevelet szeretne. Nem kap. Annak ellenére, hogy Svájcban született, mindig itt élt és tökéletesen beszéli a svájci németet. Az eset Aargau kantonból az utóbbi hetekben rengeteg felindulást okozott és mindenek elôtt sok értetlenséget.

Ha Funda Yilmaz egy másik kantonban lakna, akkor valószínûleg már meglenne a svájci útlevele. Ha az állampolgárságról van szó, akkor a kantonszellem (Kantönligeist) különösen aktív.

Elsô kritérium a várakozási idô

A hatályos szövetségi törvény elôírása szerint aki svájci akart lenni, elôzetesen legalább 10 évet Svájcban kellett laknia. A betöltött 8. és 18. életév között itt töltött évek duplán számítanak. Egy európai országban sincsenek ilyen szigorú szabályok. Csak a B- és C-engedéllyel itt töltött évek számítanak teljesen. Az F-engedéllyel itt töltött évek fél évnek számítanak. Az N- és L-engedéllyel itt töltött évek NEM számítanak bele a 10 évbe!

De nemcsak a Svájci Államszövetség területén eltöltött évek számítanak. Minden kantonnak van saját várakozási ideje is. A legszigorúbb St. Gallen kanton. Nyolc évet kellett egy külföldinek a kantonban laknia, amibôl négyet megszakítás nélkül ugyanazon a településen. Aki költözik, annak pechje van: a várakozási idô számítása elôlrôl kezdôdik. Zürich, Bern és Genf kantonokban a saját várakozási idô csak két év.

2018-tól St. Gallen kantonban is csökkenteni kellett a várakozási idôt. Az új állampolgársági törvény öt évben maximálja a várakozási idôt, amit a kantonban kell minimálisan lakni. Glarus, Graubünden, Nidwalden, Solothurn, Thurgau és Uri kantonoknak is lefelé kellett módosítaniuk 2018 elején a várakozási idôt.

Egy külföldinek legalább hat évig Svájcban kell laknia, mielôtt a svájci útlevélre gondolhatna.

Szövetségi szinten is lazítottak a várakozási idôn. 2018-tól már elég tíz év, az eddigi tizenkettô helyett. A B tartózkodási engedély viszont már nem elegendô a svájci útlevél igényléséhez. Ehhez már C letelepedési engedélyre van szükség.

Második kritérium a honosítási kvóta

2013 és 2016 között Svájcban 148 514 külföldi kapott svájci útlevelet. Máshogy fogalmazva évente százból két személy lesz svájci polgár, akinek megvan a szükséges B- vagy C-engedélye.

Itt is erôs különbségek vannak a kantonok között. Ezt mutatja a standard honosítási kvóta, amelyet St. Gallen kanton statisztikai osztálya számított ki. A standard honosítási kvóta a 100 külföldire esô honosítások számát mutatja évente, mintha a külföldi lakosság eloszlása a kantonokban a tartozkodási idôt tekintve egyenletes lenne.

A legkevesebb svájci útlevelet Glarus kanton adta ki. 100 külföldire kevesebb, mint egy honosítás jutott. Thurgau, Basel-Landschaft, Nidwalden és Schwyz kantonok is szûken mérik a svájci útleveleket. A legszorgalmasabb honosítók Zürich, Genf, Waadt és Wallis kantonok 2.5 honosítással.

Kantonális honosítási kvóták

Két oka is lehet, amiért egyes kantonok sokkal kevesebb külföldit honosítanak, mint mások. Vagy a lakosság és a döntéshozók különösen visszafogottak, ami a honosításokat illetik, vagy a külföldiek motívációja alacsonyabb ezekben a kantonokban.

Harmadik kritérium: a költségek

A honosításért a szövetségi állam, a kantonok és a települések csak a tényleges eljárási költségeket kérhetik törvény szerint.

Ennek ellenére a költségek jelentôsen eltérnek kantonról kantonra.

A honosítás különösen drága volt Solothurn, St. Gallen, Glarus, Zug és Basel-Landschaft kantonokban. Ezekben a kantonokban a hatóságok akár 2000 frankot is elkértek a honosításért. Bár Glarus kantonban ebben az összegben már a kommunális díjak is benne voltak és Zug kantonban is nagy különbségek lehetntek. A költségek 400 és 2400 frank között mozogtak.

Sokkal kedvezôbbek Luzern, Waadt és Wallis kantonok. Ezek a kantonok 400 franknál kevesebbet számláztak.

Például Winterthurban a következô díjakat kell leróni:

25. életévtôl

Winterthur Város1200 frank
Zürich Kanton500 frank
Bund100 frank (házaspároknak összesen 150 frank)

25. életévig


Winterthur Város
600 frank

Zürich Kanton
250 frank

Bund

100 frank (házaspároknak összesen 150 frank, fiatalkorúak 50 frank)

Az írásbeli és szóbeli német vizsga 250 frankba kerül és a vizsgáztatóhelynek kell befizetni.
Az írásbeli alapismereti vizsga 150 frank, és a Schule für Wirtschaft und Sprachen számára kell befizetni.
Különleges esetekben a szövetségi és kantonális hatóságok további díjakat is kiszámlázhatnak.

Végszó

Kedves külföldiek, svájci útlevelet akartok? Akkor vegyétek komolyan az elôbbi elemzéseket és ne költözzetek Glarus kantonba!

Mind a várakozási idôt mind a költségeket és az honosított külföldiek számát tekintve Glarus a legszigorúbb öt kanton közé tartozik. Azt, hogy a Glarus szavazópolgárai a honosítások szempontjából egy megszorító állásponton vannak, egy idei szavazás is megmutatta. A glarusi választópolgárok 50.4%-a a harmadik generáció könnyített honosítása ellen szavazott, amit egyébként a kantonok többsége elfogadott. Szintén szigorúak Basel-Landschaft és Thurgau kantonok.

Ha azt gondolja, hogy mindent ért, akkor figyelmeztetjük, hogy minden sokkal bonyolultabb. Nem csak a kantonoknak vannak saját szabályozásai, hanem kantonon belül a települések is eltérô várakozási idôvel, költségekkel rendelkeznek és további feltételeket állítanak a honosításra vágyók elé.

Svájc egy honosítási dzsungel, a svájci törvények és szabályok dzsungele. Érdemes tájékozódni.

Fordítás az alábbi cikk alapján:
https://www.watson.ch/schweiz/gesellschaft%20&%20politik/141401006-du-willst-schweizer-werden-in-diesen-kantonen-hast-du-pech-gehabt