A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaó kártérítési felelőssége a magyar jogban sem ismeretlen fogalom. A Munka Törvénykönyve (Mt.) 179. § szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Nézzük mit mond a svájci jog a munkavállalói kártérítésről:

A munkavállaló kártérítési kötelezettségéhez a 4 feltételnek együtt kell teljesülnie

  • Kötelezettségszegés, nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Figyelembe kell venni a munkaköri kötelezettséget, szakmai követelményeket, szakmai végzettséget (egy segédmunkás felelőssége telesen más, mint egy szakmunkásé)
  • Károkozás (ha nincs kár nincs felelősség, ténylegesen bizonyíthatóan kárnak kell keletkezni)
  • Okozati összefüggés a kötelezettségszegés és a károkozás között (munkavállaló tevése vagy nem tevése és a kár között)
  • Munkavállaló felelőssége, felróható magatartás (szándékos vagy gondatlan)

Kártérítés mértékét mindig a munkavállaló felelőssége határozza meg, a szándékosan okozott kárt mindig teljes mértékben meg kell téríteni, itt ritkán van lehetőség az enyhítésre.

A kérdés mindig a gondatlanságnál van, mely lehet súlyos (tudatos) vagy enyhe (hanyag) gondatlanság, hiszen ettől függ a kártérítés mértéke is. A súlyos gondatlanság esetében a kártérítés mértéke maximálisan 2 havi munkabér, enyhe gondatlanság esetén maximálisan 1 havi bér.

A rossz munka soha nem kártérítési indok, addig amíg a munkavállaló a gondossági kötelezettségét nem szegte meg.

Minden eset egyedi eset, ne általánosítsunk!

A cikk kizárólag általános tájékoztatásra szolgál és semmilyen esetben sem minősül konkrét tanácsadásnak!