Kaucióról, hibák javításáról röviden

Sajnálatos módon elég sok probléma van a kauciókkal, jegyzőkönyvekkel.

Az első és legfontosabb, hogy a kaució nem a bérbeadó pénze, hanem a bérlő magánvagyona. Tehát a bérbeadónak ezt a saját vagyonától elkülönülten egy kauciós számlán kell tárolnia. Ez nem volt mindig így, de egy-egy csőd esetén a befizetett bérlői kaució is elúszott, ez volt az egyik indok a depo számla bevezetésének. Ha készpénzben is veszi át tőlünk a kauciót a bérbeadó, neki akkor is kötelessége a kauciót saját vagyonától elkülönülten egy depo (Mietkautionskonto, Mietzinsdepo) számlán kezelnie.

Be- és kiköltözéskor jegyzőkönyvet vesznek fel a lakás állapotáról. A jegyzőkönyvet csak akkor írjuk alá, ha egyetértünk annak tartalmával. Soha ne írjunk alá üres jegyzőkönyvet azzal, hogy a bérbeadónak nincs ideje a lakást felmérni majd elküldi nekünk a kitöltött jegyzőkönyvet. (sajnos erre is volt már példa) Mindig maradjon nálunk a jegyzőkönyvből egy példány, hiszen az a mi tulajdonunk.

Kiköltözés után a bérbeadónak 10-30 napon belül (szerződésünk szerint) ajánlott levélben egy tételes listával jeleznie kell, hogy milyen hibák kijavítását kéri a bérlőtől, mely dolgok nem voltak megfelelőek. Ha ezt elmulasztja, akkor utólag már nem írhat nekünk számlát és nem követelhet.

Figyelem a tételes listának nem kell árakat tartalmaznia, csak azt, hogy mely hibák javítását kéri a bérlőtől. Nyilván az, hogy mennyit kell majd fizetnie a hibákért a bérlőnek az több tényezőtől is függ. (amortizáció pl. a festés amortizációja 10 év)

A kauciós számlát, ha mindent rendben talált a bérbeadó, akkor fel kell szabadítani, hogy a bérlő megint szabadon rendelkezzen a vagyonával.

A cikk kizárólag általános tájékoztatásra szolgál és semmilyen esetben sem minősül konkrét tanácsadásnak!